~BŐL szó jelentése

Magyar nyelv (1862) szótárunk szerint ~BŐL szó jelentése, értelmezése:

(bé-el vagy belé-el) helyviszonyító névrag, mélyhangon: BÓL, pl. kert-ből, ház-ból. Kétfélekép elemezhető, a) azon bé-ből, mely bizonyos térfoglalat felé irányzást jelent, s oly képzésü (be-é), mint: föl-é, köz-é, mög-é, fel-é és a távolodást jelentő el-ből, be-é-el, öszvehúzva bél, változattal ből, mint közé közől, mögé mögől, felé felől, alhangú szóban: alá, alól, melyekben szintén a távozást jelentő el rejlik; a régieknél, például Katalin legendájában gyakran előjön bel alakban: nemzetbel, kinszenvedésébel; b) a belé irányzóból, belé-el, belől, mélyhangon balól, mint e régies ragozásokban: tömnöcebelől, e helyett: tömnöcéből; országbalól, e helyett: országból. Mind a régi, mind az élő nyelvszokás könnyebb kiejtéssel így is használja: bül, bul, kertbül, házbul, vagy kertböl, házbol. Eredeti tulajdon értelemben jelent távozást, kiindulást, kieredést bizonyos térfoglalatból: házból, templomból, színházból jön; idegen városból, országból érkezett vendégek. Szélesb értelemben járul oly nevekhez, melyek burkot, takarót jelentenek, midőn kibonyolodást, kifejlődést, kitakaródzást jelentő igékkel állanak viszonyban. Majd kiugrik a bőréből. A diót kifejti héjából. Virág fakad a bimbóból. Kibújik a szeg a zsákból. A nyúl kiugrik a bokorból. Tömeget, gyűtestet vagy anyagot jelentő nevek után, melyekből valami ered, támad, készül. Borból égetett szesz. Buzából sütött kenyér. Fából épített ház. Nem minden botból válik beretva. Szíjból, vesszőből font korbács. Kócból, kenderből sodrott madzag. Sokasági, gyülekezeti, testületi nevek után távozást, kieredést jelentő viszonyigékkel. Tanácsból, gyűlésből, lakodalomból jő. Vásárból haza megy. A gulyából két tinót, a ménesből négy csikót elhajtott. Oly tömegnév után, melyből egy rész kivétetik. Kenyérből, szalonnából, sajtból metszeni. Száz forintból tízet elvenni. Borból tölteni. "És a pogányokból (= pogányok közől) öle meg ezert és negyvent." (Sz. Krisztina élete). Átv. ért. általán származást eredetet, kifolyást, következést, szóval az illető tárgynak mintegy belsejéből, lényegéből kiindulást jelentő igékkel viszonyuló nevek után, nevezetesen: a) Kedélyi, erkölcsi, szellemi állapotból, mint okból kiindulva. Haragból, boszuból fölkiáltani. Bánatból, keserűségből sírva fakadni. Rokonszenvből pártolni, ellenszenvből üldözni valakit. Felebaráti szeretetből jót tenni. Szenvedélyből, hajlamból vonzódni valakihez. Fösvénységből böjtölni. Becsületből szolgálni. b) Az illető érzelmek és kedélyi állapotok székhelyéből kiindulva. Szívből, lélekből szeretni, gyülölni. Gyomrából utálja. Józan észből eredt eszmék, tervek. Ez nem az ő fejéből sült ki. c) Egyik állapotból másikba átmenve, másra változva. Diákból lett katona, barátból ellenség. Ebből nem lesz szalonna. Egyik nyavalyából másikba esni. Kötődésből támadt verekedés. A személyragokat nem ből, hanem belől alakban veszi föl: belőlem, belőled, belőle, stb. épen úgy, mint: felőlem, fölőlem, alólam, kivülem. V. ö. BE, BEN.

Betűelemzés "~BŐL" szövegre

Morzé jelekkel leírva (csak ékezet nélküli betűkkel): -... --- .-..

A szó 3 betűs karakterrel van leírva, ebből 1 magánhangzó (33.3%). Ez 4.95 százalékkal kevesebb mint az átlagos magyar szó esetében. Vizsgált szövegnek összesen 1 karaktere van ami nem írható le angol ábécével (átlagnál 0.1 karakterrel kevesebb). Hátrafelé leírva: LŐB~.

Keresés az interneten "~BŐL" kulcsszóra:

> Képek keresése
> BING kereső
> Google kereső
> Video keresés
> Fordítás: ~BŐL Angolra
*Eredmények új ablakban fognak megjelenni

Menü

Hirdetés

Statisztika